Szingalez nyelven Sri Lanka azt jelenti, hogy “Szép sziget”. Hát tényleg az! Amikor terveztük a körútunkat, egy kicsit aggódva választottuk ki a programokat, miután innen is onnan is azt hallottuk, hogy ahhoz, hogy az ember lásson is valamit sokat kell utazni. Sokat kell autóban ülni, mert eljutni A-bol B-be nem annyira egyszerű. Nagy a forgalom és nincsenek széles, többsávos utak. De úgy álltunk neki, hogy próbáljuk meg, szeretnénk látni és a gyerekeknek is meg szeretnénk mutatni nagyon sok mindent. Életünk egyik legnagyobb kalandja és élménye volt!!! Nagyon tudom ajánlani gyerekes családoknak. Kényelmes autóban, ahol még aludni is lehet, jó sofőrrel egyszerűen élvezni lehetett még az autóban utazást is.
Útközben ha láttunk vmi érdekeset és szokatlant, megálltunk és felfedeztük.
- nap Pinnawela elefánt menhely
Állatkertben természetesen láttunk már elefántot. De az teljesen más. Itt szabadon járkálnak, a melegben locsolják egymást, lehet őket etetni, simogatni. Sőt fel is lehet rájuk ülni. Grétikével még vakargattukis kókuszhéjjal a folyóban hüsülő elefántot .
2. nap Sigiriya kő és Dambulla Arany Temploma
Ez a nap már reggel tudtuk, hogy egy kicsit húzós lesz a gyerekeknek. Hát az is volt. Estére végre sikerült őket teljesen lefárasztani. A melegben megmászni azt a hatalmas követ, még a felnőtteknek is kihívást jelent. Legnagyobb megdöbbenésünkre még Lucus is a saját lábán jött, csak egy párszor kéredzkedett fel az ölembe. Úton odafele kipróbáltuk a King Coconutnak nevezett kókuszt. Isteni volt. Dambullaban, az Arany Templomnál rengeteg majom szaladgált körülöttünk, etettük őket mangóval.
3. nap Kandy
Kandy botanikus kertje, kiskoromban nem voltam oda a botanikus kertért, ezért kiváncsi voltam, hogy fogadják a gyerekek az ötletet. Így utólag értem, hogy én miért találtam unalmasnak a botanikus kertet és ők miért élvezték annyira. Én olyan botanikus kertekben jártam, eddig, ahol sztem gyerekeknek nem volt túl érdekfeszejtő növény. Ez egy kicsit más volt.Aznap az úton a szállás felé gyönyörű teaültetvényeket láttunk. Még mindig kézzel szedik nap, mint nap a tealeveleket. Zorka olvas az autóban Grétának és Lucusnak, ha már beteltek a helyi látvánnyal.Szállásunkon Lucuska rácuppant a telefonra, mivel még életében nem látott ilyen gyönyörű, ősrégi darabot.Szállásunk elfoglalása után gondoltuk, kipróbáljuk a helyi “tuc-tuc”-nak nevezett taxit
4. nap Nuwara Eliya
Hajókázás Nuwara Eliyaban. Nuwara Eliya fönt van a hegyekben, 2000 m magasan körülbelül. Hideg is volt. Másnap, amikor felkeltünk gyönyörűen sütött a nap, friss, tiszta levegő volt. Tökéletes idő kipróbálni a városban lévő tavon a hajókázást.Aznap Nuwara Eliyabol 3 órás vonat út után eljutottunk Ellaba, mégfejjebb a hegyekbe. Ott már szerencse kellett ahhoz, hogy az ember ne ázzon bőrig, amíg az úton levő Rawana vízesést meg nem nézte és meg nem fürdött a kis tavacskában.
5. nap Yala nemzeti park
Ennyi móka és kacagás után, úgy gondoltuk, azért beiktatunk egy pihenő napot, amikor semmi mást nem csinálunk, csak medencézünk és döglünk.
6. nap Safari a Yala nemzeti parkban
A mi safari kirándulásunk előtt egy nappal beszélgettem egy öreg holland házaspárral, akik aznap voltak safarizni. Nem voltak elájulva, azt mondták, nem láttak túl sok állatot, sokat ültek a Jeepben. Gondoltuk, ez lesz ennek a kirándulásnak a szűk keresztmetszete. A lányok nagyon izgultak, nem szerettük volna, ha csalódnak, de hát nem lehet odavarázsolni az állatokat, vagy látunk vmit, vagy nem látunk túl sokat. A képek magukért beszélnek. Csak a poén kedvéért írom le, hogy a leopárdról a kép nem zoomolva van készítve… A kocsink előtt ment át szépen lassan kb. 2 méterre. Zorka bejjebb is ült egy picit, mert félt, hogy beugrik. :o)Aznap egy kis medencézés után elhagytuk a tengerpartot és végigmentünk Sri Lanka déli és délnyugati oldalán a tengerparton, hogy elérjünk. újabb célállomásunk felé, Bentotaba
7. nap Teknős farm és safari a Madu folyón
Van két teknősünk egy éve. Gondoltuk nem hagyhatjuk ki a teknős farmot, a gyerekeknek jó lenne látni. Nagyon nagy élmény volt. Megmutattak 1-2-3 napos kisteknősöket, foghattuk a kezünkben. Elmagyarázták, hogy hol tárolják a homokban a kis tojásokat, majd ha kikelnek hova mennek a kis teknősök. Sajnos láttunk balesetet szenvedett teknősöket is, hiányzott vagy az első bal vagy az első jobb lába, rosszabbik esetben mindkettő.A Madu folyón a safari egyszerűen lenyűgöző volt. Különböző helyen kikötöttünk, megmutatták a fahéj fákat, hogyan készítik a fahéjat. Aztán egy buddhista szerzetes megáldott minket egy templomban.Az utunk itt ért véget, Colomboban aludtunk utolsó este, nem kockáztatva, hogy a közlekedés miatt lekéssük a repülőt. Habár szívesen maradtunk volna még. A gyerekek mai napig emlegetik, hogy milyen jó volt, Lucuska pont tegnap mondta, hogy “milyen jó volt Sri Lankán, mikor megyünk haza Sri Lanakára”? Egyszer majd biztos, hogy még visszamegyünk…