Év elején úgy döntöttünk, hogy ebben az évben Vietnamot derítjük fel egy kicsit a gyerekekkel. Sok szépet hallottunk róla, ami kiváncsivá tett minket. Nagy volt az izgalom utazás előtt, hiszen Doha-i átszállással a repülőút oda 10-11 óra.
1. Nap : megérkeztünk Hanoiba, már estefele. Miután elfoglaltuk a szobákat a szállodánkban, lementünk egy kicsit sétálni és helyi éttermet keresni, ahol megvacsorázhatunk. Mindig szeretjük kipróbálni a helyi ételkülönlegességeket, specialitásokat. Dubaihoz szokva, ahol széles utak vannak, külön oda kellett figyelni a közlekedésre, hogy a sok motoros ne üssön el. Ha nem vagyok ott és nem látom a saját szememmel azt, hogy ők hogy közlekednek, nem hiszem el. Kicentizik, hogy még elférnek-e és dudálnak, jelezve, hogy jönnek. És érdekes az ott tartózkodásunk alatt mégsem láttunk balesetet. Csak egy motoros perkált el, de felállt és ment is tovább. Az első este egy helyi levest próbáltunk ki, ami nagyon finom és különleges volt, legalábbis számunkra. Persze a gyerekek egy falatot sem ettek belőle.
2. Nap: a szállodánkban felvett minket Quen, az idegenvezetőnk és nyakunkba vettük a várost. Első hely ahova elvitt minket Hanoi egyik legszebb pagodája.Aztán átvitt minket a régi egyetemre, amely ma már csak múzeumként van nyitva.Mivel ez volt az érkezésünk után az első nap a hosszú repülő út után, lightosra vettük a városnézést és beiktattunk egy kis elektromos autókázást is.
3. Nap: kisbusszal elmentünk a régi fővárost megnézni. Egyáltalán nem így képzeltem el. A régi főváros két kis pagodából áll ma, egy darab ház nincs körülötte. Viszont lenyűgözött minket a környezete, a természet, amely körülvette ezt a kis régi székhelyet.Utunk tovább a Tam Coc folyóhoz vezetett, amely csodás látvány. Itt helyiek eveznek, lábbal, olyan természetes módon, mintha a lába oda lenne kötözve a lapáthoz.
4. Nap: busszal elvittek minket Halong Bayre hajókázni, amit Világörökségnek nyílvánítottak tavaly. Egy napot töltöttünk a hajón, egy éjszakát ott is aludtunk. Olyan naplementét még soha életemben nem láttam.Miután megebédeltünk a hajón, elvittek minket kajakozni a szigetek között. Gyönyörűűűűűűű volt!Kajakozás után megtanítottak minket, hogy hogy kell elkészíteni a tavaszi tekercset. Aztán azután vacsi és buliiiiiiiiiiiiiii!És a felejthetetlen naplemente. Percenként változtak a színek, amikor ment le a nap.
5. Nap: elvittek egy cseppkőbarlangba. A 2000 szigeten 100 barlangból 20at lehet meglátogatni.Még aznap Hanoiból átrepültünk Ho Chi Minbe. Nagyon fárasztó nap volt és hosszú….
6. Nap: Ho Chi Minben ébredve, belevágtunk a közepébe. Kimentünk a Cu Chi alagúthoz, ahol zajlott a háború. Ezekben az alagútakban legkevesebb 2 hetet, legtöbbet 2 hónapot töltöttek az emberek bújkálva. Egyszerre volt olyan, amikor 2000 ember próbált menedéket keresni itt.Vietnámban a bábszínház az vízben zajlik. Nagyon érdekes volt egy ilyen előadás!
7. Nap: felmásztunk 1000 lépcsővel a világ 2. legmagasabb Jézus szobrára. A vállán lehetett kimenni megnézni a csodaszép látványt.
8. Nap: Mekong folyón hajókázás. Kóstoltunk helyi mézet, gyümölcsöket, helyi édességet, melyet kókuszból és olvasztott cukorból csinálnak, kókuszos fagyit.Nagyon sok szép élménnyel gazdagodtunk. A legkülönlegesebbek a hajókázások voltak, mert teljesen más a környezete az ottani folyóknak. A gyerekeknek is nagyon tetszett, Lucus azóta is emlegeti, hogy mikor megyünk vissza Vietnamba?
by